Kéknyelű

A 'badacsonyi úri szőlőnek' is nevezett fajta a budai zölddel szeret párban lenni. A kéknyelű ugyanis nővirágú, szüksége van porzóra, ez pedig a budai zöld. A szőlő nem sokat terem, laza fürtű, az átlag szőlőnél 1/3 -al könnyebb súlyú. Nevét kékes színű kocsányáról kapta. A ritka szőlő nem igényel különösebb eljárást: a szőlőt bogyózák, zúzzák, majd préselik, koracél tartályban erjesztik, ezt követi a körülbelül 6-8 hónapos hordós érlelés, majd palackba kerül. A kéknyelű igazi értékét csak hosszú évekig tartó palackérleléssel mutatja meg, és akkor sem hivalkodón. Illata nem túl intenzív, savai karakteresek, lassan érnek, a bor extraktban gazdag. Türelem és idő kell hozzá, hogy a kéknyelűt élvezni tudjuk, de megéri kitartani!
Nemes halakhoz, különösen balatoni fogashoz, kapros, tejszínes mártásokhoz ajánlott.